Hát igen ahogy a címben is írtam, érdekes napok sora van mögöttem és egyenlőre nem akar véget érni.Másfél hete nem voltam suliban, beteg voltam. Bár csak az első 2-3 napban voltam igazán rosszul, azokat végig hánytam. Azóta már jól vagyok...voltam, tegnap estig. Nem akarom hosszan ecsetelni, de ma délután, amikor a hozzám egyik legközelebb álló barátommal találkoztam(szándékosan írtam így...nem tudom merhetem e legjobb barátaim egyikének hívni,az ilyenekben már nem vagyok jó, ha magamról van szó továbbiakban M.) és hát... érdekes egy délután volt. Azért futottunk össze hogy megbeszéljünk valamit, nem tudom én úgy érzem csak ez az egy nem sikerült jóformán. De erre még lesz időnk. Ami rosszabb volt, hogy sok mindenről beszélgettünk ma és amúgy sem vagyok valami jól lelkileg de ez kínszenvedés volt olyan szempontból, hogy nyolcszor(igen számoltam) majdnem elbőgtem magam. Utálok sírni. Nem azért mert gyengeségnek tartom vagy ilyesmik. Egyszerűen jobb baja is van az embereknek mint engem pesztrálni, mikor amúgy is, félig meg sem akarom hallani a vigasztalást és csak még jobban belesüppedek a depresszióba. Szóval úgy voltam vele, hogy 'Fojtsd vissza, fojtsd vissza, fojtsd vissza, ami eszedbe jut mindig az a múlt, ne törődj vele, fojtsd vissza. Már annyi ideje nem sírtál, mindenkinek azt mondod már nem megy, szóval ne hazudtold meg önmagad, fojtsd vissza.' Hát sikerült. Legalább ez. De nem tudom minek írom le ezt... Nem tudok én már semmit. Állandóan ezt csinálom nem? Írok írok, de nem szól semmiről. Én tiszta hülye vagyok. Egyszerűen szíven üt a legkisebb ostobaság is. Nem tudom miért. Pedig tudom hogy ezek hétköznapi dolgok és semmi nincs mögötte, mégis belelátom. Mindenbe belelátok valamit és emiatt... komolyan nem lenne szabad gondolkodnom. Csak az a baj hogy mindenről eszembe jut valami. A legtöbb dologról valami rossz, valami a múltból. Valahogy sosem tudtam elkerülni, ez mindig így volt régen is és nem rég és megint és megint és mindig. Egyszerűen csak... nem tudom. El kéne felejtenem sok mindent, de a legváratlanabb helyzetekben a legváratlanabb dolgok kapcsán jutnak eszembe és annyira nem tudok mit kezdeni velük.
Tényleg hülye vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése