A délelőttöm nagyon jól indult. Bejött Kira a városba, és kicsit följöttünk hozzánk. Jó volt. :D Aztán nem sokra rá mire elment átfordult a napom nagyon jóból, kib*szott sz*rba, köszönhetően a szüleimnek. Főleg apámnak. Na mindegy, a vége az lett, hogy apai ágról kitagadtak, és köszönik szépen, nem kérnek belőlem. Több mint féldoboz cigi és háromnegyed óra plafon-bámulás után úgy éreztem, hogy a mellékelt kép tükröz vissza legjobban. Mostanra már összeszedtem magam. Nem szokásom kiborulni, sírni meg főleg nem, de ma a határán voltam... De Kirának köszönhetően összekapartam magam. Nem tudom hányadszor, de köszönöm neki. :)
♥ :)
VálaszTörlés